+36 (20) 364-3843

Nem kell betojni, 2020 után is lesz használatbavételi engedély, és bár járhat plusz költséggel ennek elérése, szó sincs súlyos milliókról, amivel rémisztgetik egymást az építtetők.

Foglaljuk össze akkor a lényeget:

- a külső határoló szerkezetekre vonatkozó előírások nem változnak, maradnak a 2018-ban hatályba lépett hőátbocsátási követelmények

- a közel nulla energiaigény minimum 25% megújuló részarányt jelent csupán

- ha valaki hőszivattyús fűtést épít ki, bőven túlteljesíti a követelményeket, tehát emiatt másra nincs szükség

- ha az épület hőtároló tömeg szempontból nehéznek (>400 kg/m2) minősül, egy optimalizált épülettömeggel a követelmény teljesíthető

- gázkazános fűtés mellé elég egy kandalló/kályha, és teljesül a megújuló részarány (függetlenül attól, hogy használva lesz-e)

- elektromos fűtés esetén konkrétan ki kell számolni, de sok esetben a kandalló/kályha ott is teljesíti a megújuló részarány minimumát

- napelemmel minden esetben teljesíthető a követelmény, de a napelem teljesítménye a fűtési- és HMV rendszer függvényében változik


 

UPDATE:

A használati melegvíz tárolására létezik egy hőszivattyús "bojler"-termékkategória is, melynek ára 4-500.000 Ft körül mozog. Ennek beépítése esetén a mintaháznál a kondenzációs gázkazán fűtése mellett 30,23% lett e megújuló részarány, tehát a követelményt ezzel is teljesíti.

Fontos, hogy ez a "hőszivattyús forróvíztároló" néven keresendő (pl. Hajdú HB-300), mert a ~200.000 Ft-os hibrid villanybojlerek megújuló részarányos teljesítménye nem elegendő!


 

Szóval nem kell betojni, 2020 után is lesz használatbavételi engedély, és bár járhat plusz költséggel ennek elérése, szó sincs súlyos milliókról, amivel rémisztgetik egymást az építtetők.

Forrás: KömKel

2020. november 24.
Vissza