Páraszabályozás szükségessége otthonunkban.

A lakásban ahol élünk olyan természetes, hogy van levegő, de azzal nem minden esetben szembesülünk, hogy a levegőnek mennyi a páratartalma, és mennyire van elhasználódva. Energiatakarékosság szempontjából igyekszünk ilyenkor télen minél kevesebb meleg levegőt kiengedni otthonunkból, így csak keveset szellőztetünk, viszont az ott tartózkodásunk miatt a páratartalom egyre csak növekszik. Az is előfordul, hogy a lakásban tudjuk csak ilyenkor megoldani a ruhák szárítását is, mely szintén párásodáshoz vezet.A lakások felújításakor a nyílászáró cserék, illetve a jó hőtechnikai paraméterekkel épült új épületek esetén a jó szigetelés és a magas páratartalom következtében a lakásban penészedés indulhat meg, melynek hatékony megelőzése újabb megoldások keresését idézte elő.

Komfortérzetünket befolyásoló tényezők:

Lakásunkban a komfortérzetet nagyon sok tényező befolyásolhatja, ilyenek többek között a levegő hőmérséklete, annak relatív páratartalma, környező felületek hőmérséklete, a levegő mozgása és iránya, testünk hőtermelése, hőleadása, a rajtunk lévő ruházat hőtartó képessége és a párolgást befolyásoló hatása. Ha fázunk lakásunkban, elsősorban felöltözünk, vagy feljebb csavarjuk a termosztátot. De ha a lakásban túl magas, vagy túl alacsony a páratartalom, akkor is kell tennünk valamit, mert nem lehet egy gombnyomással azon csökkenteni, vagy növelni. Ha alacsony a páratartalom egyszerűen elhelyezzünk párologtatót a lakás több helyén, de ha csökkenteni szükséges, mert túl magas a páratartalom, akkor is tennünk kell valamit, máskülönben a megjelennek a lakásokban a pára, okozta gondok, penészesedési problémák, amelyek számos problémaforráshoz vezetnek.

Energia megtakarítási törekvések hatása:

Ezt még tetézzük az energia megtakarítási törekvéseinkkel is, hiszen egyre korszerűbb hő- és hangszigetelést biztosító műanyag és fa nyílászárókkal, párazáró falszerkezetekkel látjuk el épületeinket. Ezek energia megtakarítás szempontjából hasznos és nélkülözhetetlen beruházások, melyek a lehető legkisebb energiafelhasználást biztosítják, azonban így megszüntetjük a Helyiségekben, és a helyiségek közötti légforgalmat, melynek következtében romlik a komfortérzet, és a lakásban az emberi tevékenység által termelődő nedvesség, vagy a különféle szennyező anyagok egyre jobban terhelik a lakókörnyezetünket. Ebből következik, hogy az energia megtakarítást eredményező beruházásaink mellett szükséges megoldanunk a lakásban lévő kevés vagy már elhasznált levegő frissítését és az egészségtelen magas pára csökkentését is. A termelt pára természetesen lakásonként más-más, családtól, szokásoktól függően változik, de elérheti akár a napi 15-17 liter vizet is.

Ezt a nagy mennyiségű nedvességet a lakás levegője magában tartja mindaddig, míg egy hideg felülettel találkozva, víz formájában meg nem válik tőle, mely általában először az ablakokon jelentkezik, aztán pedig ott, ahol hidegebb felület van. Ahol a páralecsapódás megjelent, ott a penész is megtelepszik, melynek nemcsak esztétikai, egészségügyi következményi vannak, hanem az épület állagát is jelentősen veszélyezteti. Mindenképpen megoldást kell keresnünk, hogy a fent vázolt problémákat elkerüljük, az pedig nem más, minthogy a lakásunk páratartalmát optimális szinten kell tartanunk. Az emberi szervezetnek 45-50% relatív páratartalom az ideális, mely jó közérzetet biztosít, ezért a szellőztetés elengedhetetlen! A szabályozott, folyamatos szellőztetés nem csak a páralecsapódás és penészedés megelőzéséhez, és a gázkészülékek biztonságos üzeméhez elengedhetetlen, hanem ahhoz is szükséges, hogy mindig garantáltan friss, és egészséges legyen otthonunkban a levegő.