290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet
az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról
A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének f), i) és o) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. §
E rendelet hatálya - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - kiterjed
a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására,
b) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő építtető, beruházáslebonyolító, tervező, tervellenőr, kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető és építési műszaki ellenőr feladataira,
c) az építési napló és a felmérési napló vezetésére,
d) a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire,
e) a tervellenőrzésre,
f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentésével kapcsolatos adatszolgáltatásra, és
g) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésével kapcsolatos eljárásokra.
(2) E rendeletnek a kivitelezési dokumentációra vonatkozó előírásait - az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivételével - a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre akkor kell alkalmazni, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.
(3) E rendeletnek az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírásait az atomenergia alkalmazására szolgáló, a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a katonai célú építményekre nem kell alkalmazni.
(4) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a Kbt. és az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló kormányrendelet által nem szabályozott kérdésekben e rendelet előírásait kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
2. §
E rendelet alkalmazásában
a) építőipari kivitelezési tevékenység: minden olyan építési-szerelési munka vagy munkák összessége, illetve az ezekhez kapcsolódó egyéb építési tevékenység, amely jellemzően irányító, ellenőrző és termelő tevékenység eredményeképpen valósul meg,
b) építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helye; ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is,
c) építési szakmunka: szakirányú képesítéssel, jogszabály vagy szabvány alapján végezhető építési-szerelési munka,
d) építési-szerelési munka: az építmények, építményrészek megépítésére, bővítésére, korszerűsítésére, felújítására, átalakítására, helyreállítására, karbantartására, javítására vagy lebontására irányuló teljes körű vagy szakági munka,
e) jókarbantartó tevékenység: a meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére, kárelhárítására,
karbantartására, helyreállítására, felújítására, javítására, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka.
II. Fejezet
ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG
3. §
(1) Az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) a megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési szerelési munka végzésére építési szerződést köt, amelyet a külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény, építési tevékenység megvalósítása, továbbá a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházás esetén írásba kell foglalni.
(2) A szerződés tartalmazza
a) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával,
b) a vállalt teljesítési határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatási, építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának időpontját, a tervezett kezdés, a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot is),
c) a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét,
d) annak rögzítését, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez, a szerződés teljesítésébe a vállalkozó kivitelező igénybe vesz-e alvállalkozó kivitelezőt,
e) a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezést.
(3) A (2) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) az építési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak.
4. §
(1) Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény, egyéb építési tevékenység építőipari kivitelezési tevékenysége az Étv. 39. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint folytatható.
(2) Az építésügyi hatósági engedélyhez (bejelentéshez) nem kötött építmény, építési tevékenység építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha
a) az építésügyi jogszabályok, ideértve a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet is,
b) az országos településrendezési és építési követelmények, és
c) más hatóság (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi, a munkavédelmi stb.)
előírásait megtartják.
(3) Az építési munkaterületen az építtető megbízásából egyidejűleg, vagy egymást követően több vállalkozó kivitelező is végezhet építési-szerelési munkát. A vállalkozó kivitelező az építési-szerelési munka folytatására alvállalkozó kivitelezőt vehet igénybe.
(4) Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési munkaterületet átadja a vállalkozó kivitelező részére. Az alvállalkozó kivitelező részére az építési területet a vállalkozó kivitelező adja át.
(5) Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót és abban a (4) bekezdés szerinti átadás-átvételt - az időpont, a tevékenység és a munkaterület megjelölésével - rögzíteni kell.
(6) A 23. § szerint előzetes bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni
a) az építtető nevét, megnevezését,
b) az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, az építési engedély számát,
c) a vállalkozó kivitelező megnevezését,
d) a tervező nevét, megnevezését.
III. Fejezet
AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG RÉSZTVEVŐI
Résztvevők
5. §
Az építtető, a beruházáslebonyolító, a tervező (a kivitelezési dokumentáció tervezője, ideértve a szakági tervezőt is), a tervellenőr, a vállalkozó kivitelező, az alvállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr, valamint a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (a továbbiakban: az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői) kötelesek együttműködni a kivitelezési folyamatok megvalósítása érdekében.
Az építtető
6. §
(1) Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja.
(2) Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása, szervezése során az Étv. 43. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően az építtető feladata:
a) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, szerződések megkötése,
b) a tervező kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására tervpályázati eljárás lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása,
c) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása,
d) az Étv. 39. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetben az építési szakmunkás kiválasztása,
e) az építési napló ellenőrzése,
f) a műszaki átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel,
g) az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése.
A beruházáslebonyolító
7. §
A jogszabályban meghatározott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező beruházáslebonyolító feladata - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a 6. § (2) bekezdésében foglaltak keretében, az építtető általános megbízottjaként
a) szerződések megkötése az építtető nevében,
b) a beruházás megindításához szükséges személyi feltételek meghatározása, döntések előkészítése,
c) szükség szerint előtanulmányok (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készíttetése, az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése,
d) a beruházás gazdasági számításainak előkészítése (ráfordítások, árindex, megtérülési mutatók, hozam stb.),
e) a megbízás tárgyára vonatkozó költségbecslés készítése, elő- és utókalkulációs elemzések készítése,
f) a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése, követelmények megfogalmazása, ajánlatadók kérdéseinek megválaszolása,
g) az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében az építtető által meghatározott külön jogszabály szerinti egyéb feladatok ellátása,
h) a kivitelezési dokumentációnak az egyes építményfajtáknak megfelelő módon és mértékben történő elkészíttetése,
i) a tervező, a vállalkozó kivitelező, az építési műszaki ellenőr kiválasztása, tevékenységük koordinációja,
j) az építtető által vállalt szolgáltatások biztosítása,
k) árviták rendezése,
l) az építési munkaterület kiválasztása, biztosítása, átadása a kivitelező részére.
A tervező
8. §
(1) Az építtető vagy megbízása alapján a vállalkozó kivitelező, illetve a beruházáslebonyolító a tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére tervezési szerződést köt, melyet a külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények, építési tevékenységek esetén írásba kell foglalni.
(2) A szerződés tartalmazza
a) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos
megnevezését, a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával,
b) a teljesítési határidőket (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is),
c) a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét.
(3) A (2) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a tervezési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak.
(4) A tervező a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít.
(5) A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként tervezői nyilatkozatot tesz, amely tartalmazza:
a) a tervezett építési tevékenység
aa) helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást,
ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit,
b) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését,
c) az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését,
d) annak kinyilvánítását, hogy
da) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak,
db) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
dc) az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van,
dd) a dokumentáció a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor közreműködésével készült, és
de) műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendelkezésre áll,
e) a betervezett építési termékek megfelelőség igazolására vonatkozó nyilatkozatot, továbbá
f) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér.
(6) A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a tervezői nyilatkozaton a névjegyzéki bejegyzési (nyilvántartási) száma feltüntetésével igazolja.
(7) A tervező az Étv. 33. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően felelős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért.
(8) A kivitelezési dokumentációt az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatával a tervező a szerződésben megállapított ellenérték kézhezvételét követően - a tervezési szerződés teljesítéseként - aláírásával ellátva felhasználás céljából az (1) bekezdés szerinti szerződő fél birtokába adja.
(9) A tervező biztosítja a tervellenőr számára a tervek szakaszos rendelkezésre bocsátását.
A tervellenőr
9. §
(1) A kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt)
a) tömegtartózkodásra szolgáló építmény,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építmény,
c) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300 főt meghaladó személy életét, egészségét veszélyeztető, súlyos káreseményt, katasztrófát váratlan tönkremeneteléből fakadóan előidéző építmény, vagy
d) a honvédelmi és katonai célú építmények
esetében - az Étv. 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint - tervellenőr ellenőrzi.
(2) A tervellenőrzést az építtető megbízásából szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tervellenőr végzi.
(3) A tervellenőr az ellenőrzés során tervellenőri nyilatkozatot készít, amely tartalmazza
a) az építési tevékenység
aa) helyét, címét, helyrajzi számát,
ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit,
b) az építtető nevét, megnevezését,
c) az ellenőrzött tervezők nevét, címét, jogosultságuk (névjegyzéki bejegyzésük) számát,
d) az ellenőrzött dokumentáció (rész) megnevezését,
e) a tervellenőr(ök) nevét, címét, aláírását és jogosultságának igazolását, cégjegyzékszámát, adószámát,
f) annak kinyilvánítását, hogy
fa) az általa ellenőrzött műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. §-ában meghatározott követelményeknek, vonatkozó szabványoknak, az országos építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak,
fb) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
g) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér.
(4) A tervellenőr tervezői, kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában. A tervellenőr továbbá nem láthat el tervellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol a kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] végzi, amelynek a tervellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a tervellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója nem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat.
(5) Ha a tervellenőr azt állapítja meg, hogy a kivitelezési dokumentáció (dokumentációrész) nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az építőipari kivitelezési tevékenység végzése nem kezdhető meg.
A kivitelező
10. §
(1) Kivitelezőnek minősül az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató vállalkozó kivitelező és alvállalkozó kivitelező.
(2) A vállalkozó kivitelező olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel az építtető, vagy az építtető nevében a beruházáslebonyolító építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység teljes elvégzésére, vagy egyes építési-szerelési munkák elvégzésére.
(3) Az alvállalkozó kivitelező olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység részét képező építési-szerelési munka elvégzésére. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a Kbt. 4. §-ának 2. pontja is irányadó.
11. §
(1) A vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet
a) amely - az Étv. 39. §-ának (4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - tevékenységi körében szerepel,
b) amelynek végzéséhez
ba) - az Étv. 39. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - rendelkezik az Étv. 39. §-ának (1) bekezdése b) pontjában meghatározott felelős műszaki vezetővel,
bb) elegendő számú és megfelelő szakképesítésű munkavállaló áll rendelkezésre,
bc) a kivitelezési dokumentáció az építési munkahelyen rendelkezésre áll,
bd) az építési naplót az építési területen megnyitották,
c) amelynek megkezdéséhez és végzéséhez rendelkezésre állnak az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló jogszabályban meghatározott hatósági engedélyek, műemlék esetén az örökségvédelmi hatósági engedély,
d) amelynek végzésére vonatkozóan az építtetővel a 3. § (2) bekezdés szerint írásban szerződést kötöttek, és
e) amelynek megkezdéséhez az e rendeletben előírt bejelentési kötelezettségének az építtető határidőben eleget tett, és az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység végzését nem tiltotta meg.
(2) A vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező feladata az Étv. 40. §-ának (1) bekezdésében, valamint 43. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően:
a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtetőtől (alvállalkozó kivitelező esetében a vállalkozó kivitelezőtől) az építési munkaterület átvétele, annak szükség szerinti lőszermentesítése,
b) az építési napló megnyitása az e jogszabályban meghatározottak szerint,
c) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban a külön jogszabályban meghatározottak szerint,
d) annak folyamatos ellenőrzése, hogy az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak rendelkezésre állnak-e,
e) az építés során már meglévő, illetve előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése,
f) annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában,
g) az átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési próbája és a tapasztalt rendellenességek,
hiányosságok megszüntetése, szükség esetén a próba megismétlése,
h) a kivitelezés befejezésével a szükséges kivitelezői nyilatkozatok, mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek megfelelősségét igazoló tanúsítványok rendelkezésre bocsátása,
i) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor (az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor) az építési munkaterület átadása az építtetőnek,
j) az építési munkaterület őrzésének biztosítása,
k) az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása.
(3) A kivitelező a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott feladat teljesítésével kapcsolatos költségeit annak elszámolása esetén az építtető köteles megtéríteni.
(4) A vállalkozó kivitelező feladata - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően -
a) ha az építtető nem jelölte ki, az alvállalkozó kivitelezők kiválasztása,
b) az alvállalkozó kivitelezőkkel történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása,
c) az építési napló vezetése, egyes esetekben, az erről szóló megállapodás alapján az alvállalkozói építési napló vezetése.
(5) A kivitelező az építési napló vezetésével a felelős műszaki vezetőjét megbízhatja. Az erre irányuló megállapodást mindkét fél aláírásával az építési naplóban rögzíteni kell.
A felelős műszaki vezető
12. §
(1) Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát - az Étv. 39. §-ának (3) bekezdésében foglaltak kivételével - felelős műszaki vezető irányítja.
(2) A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.
(3) A felelős műszaki vezető feladata:
a) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése,
b) az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott,
c) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése,
d) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása,
e) a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,
f) a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése,
g) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása,
h) a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése,
i) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék-nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása,
j) az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez (bejelentéséhez) a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozó - 13. § szerinti tartalmú - nyilatkozat megtétele,
k) az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele.
(4) A felelős műszaki vezető - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie.
(5) A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően az alvállalkozó kivitelezők
a) felelős műszaki vezetőivel, valamint a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés,
b) a velük történő egyeztetések koordinálása,
c) tevékenységük összehangolása,
d) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján.
(6) A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő - a
külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkező - személy felel.
(7) A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő - külön jogszabály szerinti - képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.
13. §
A külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a felelős műszaki vezető arról nyilatkozik, hogy
a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációnak, valamint
b) e rendelet 1. melléklete szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelően,
c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,
d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. §-a (2) bekezdésének c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel,
e) az épület (épületrész) a kivitelezési dokumentáció részeként készült energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be,
f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,
g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,
h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.
A tervezői művezető
14. §
Az Étv. 33. §-ának (4) bekezdése szerinti tervezői művezetésre (ideértve a szakági tervezői művezetést is) a beruházás lebonyolító is megbízást adhat.
Az építési műszaki ellenőr
15. §
(1) Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, ha
a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi, vagy
b) az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik.
(2) Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását.
(3) Az építtető helyszíni képviselőjeként - ha a felek eltérően nem állapodtak meg - az építési műszaki ellenőr feladata:
a) az Étv. 43. §-a (1) bekezdésének b)-d) és g) pontjaiban meghatározottak,
b) az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély, illetve műemlék esetén örökségvédelmi hatósági engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján,
c) az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,
d) az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése,
e) a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban,
f) a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére,
g) a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése,
h) az átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel,
i) egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,
j) a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-igazolása meglétének ellenőrzése,
k) a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban,
l) műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek előkészítése,
m) műszaki kérdésekben javaslattétel (pl. szakértő bevonására),
n) pénzügyi elszámolások, felmérések ellenőrzése,
o) teljesítésigazolás.
(4) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi, az építési műszaki ellenőr összehangolja a felelős műszaki vezetők tevékenységét és gondoskodik arról, hogy az elvégzett építési-szerelési munkák (részmunkák) vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok - az építési napló részeként - a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építtető és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljanak.
(5) Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapításáról, a terv és a szerződés szerinti teljesítést befolyásoló minden körülményről köteles az építtetőt haladéktalanul értesíteni.
IV. Fejezet
A KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
16. §
(1) Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az 1. mellékletben meghatározott tartalmú és részletezettségű kivitelezési dokumentáció alapján végezhető. Műemlék esetén az örökségvédelmi hatóság örökségvédelmi érdekből egyedileg meghatározott tartalmú részlettervek készítését írhatja elő.
(2) A dokumentációban az Étv. 31. §-a (2) bekezdésének c)-h) pontjaiban meghatározott követelmények teljesítését a vonatkozó nemzeti szabványok vagy azokkal legalább egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell igazolni.
(3) A kivitelezési dokumentáció tartalma azonos az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció tartalmával az alábbi építményeket érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén:
a) legfeljebb háromszintes (alápincézett földszint + tetőtér-beépítéses) lakóépület és annak használatával szorosan összefüggő rendeltetésű építmények (pl. barkácsműhely, ruhaszárító, mosókonyha, tüzelőtároló, gépkocsi-, motor-, biciklitároló, zöldségtároló, melléképítmények), melyeknek a lakóépülettel együttszámított összes szintterülete legfeljebb 250 m2,
b) az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telek-alakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló külön jogszabály szerint bejelentéshez kötött építmények,
c) polgári lőtér,
d) hírközlési építmény,
e) nem közhasználatú park, játszótér, sportpálya,
f) kerítés,
g) támfalak, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t,
h) műemléki védelem alatt álló építmény vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászárócsere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése; az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során.
(4) Az építési engedélyezési dokumentáción túlmenően
a) tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha
aa) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton,
ab) az aa) pontban foglaltak kivételével a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz,
ac) előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz,
ad) a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t,
b) épületgépészeti kivitelez