Az expandált polisztirol (EPS) általánosan alkalmazott kemény hab hőszigetelő anyag az építőiparban. Elterjedt alakja a lemez, de formába habosítással igény szerinti-, és az alkalmazott szerszámnak megfelelő termékek is előállításra kerülnek. Ilyenek többek között a hőszigetelő/bennmaradó zsaluzóelemes falazóelemek termékcsaládjai.
Az EPS hőszigetelő zsaluzóelemek készülnek normál „fehér habból” melyek hővezetési λ értéke: 0,045-0,032 W/mK, valamint grafitadalékos „szürke habból” melyek hővezetési λ értéke: 0,035-0,030 W/mK között változik testsűrűség függvényében.
A műszakilag bevált építőipari formahabosított termékek testsűrűsége 20-30 kg/m3 így az ehhez tartozó λ érték „fehér habnál”: 0,035-0,033 W/mK, grafitadalékos „szürke habnál” 0,032-0,030 W/mK.
Ugyanazon rendelkezésre álló beépítési helyen- és anyagvastagság mellett, a „szürke hab” EPS hőszigetelés nagyobb hatékonyságra képes, ezért meghatározott épületszerkezeti egységeknél elterjedőben van. Miközben a hőszigetelési hatékonyság jogos cél, a gyártók érthető gazdaságossági megfontolások miatt alacsonyabb anyaghányad mellett igyekeznek ezt elérni. Az anyagszükséglet csökkentésének egyik módja a formahabosítás során olyan „takaréküregek” kialakítása, amitől a fajlagos anyagszükséglet mérséklődik.
Mi lesz ennek hőtechnikai következménye?
Összehasonlításképpen, ha megnézzük a perforált (un. open) EPS hőszigetelő lemezek hőszigetelő tulajdonságait, az látható hogy a 0,040-0,038-as λ értékkel rendelkező anyagok a perforáció útján előidézett lyukaknak (kisméretű zárt levegős tereknek) köszönhetően 0,045-0,042-re romlanak. Tudott, hogy a perforáció (téves és kellően át nem gondolt!) páratechnikai megfontolásból történik, de hőtechnikai következményei jól érzékelhetőek. A romlás attól áll elő, hogy az EPS mikrócelláiba zárt mozdulatlan levegő jobb hőszigetelő, mint a kisebb-nagyobb -ugyan- zárt furatokban, „takaréküregekben” pangó.
A hőszigetelőüvegezés analógiájából azt is tudjuk, hogy kb. 20 mm légrés-vastagságig beszélhetünk olyan zárt térről, ahol még nem mutatható ki áramlás. Ha megmozdul a levegő a bezárt „takaréküregben” akkor az rontja a hőszigetelő-képességet.
A 20 mm-es „bűvös” határ tapasztalati alapon az átszellőztetett légréseknél is megfigyelhető, ahol szintén ez az a vastagság ahol, már a hideg és a meleg levegő fajsúlykülönbségéből adódóan megindul a természetes áramlás. Azonban ami szükséges az átszellőztetett légréseknél, az nem engedhető meg a hőszigetelő anyagokban.
Vizsgáljuk meg egy réteges EPS szerkezet hőtechnikai változásait:
|
a/1
|
b
|
a/2 |
c |
a/3 |
|
| ||||
|
EPS |
O2 |
EPS |
beton/vasbeton |
EPS |
|
|
Vastagság (cm) |
Megjegyzés | ||||||||
|
I.
|
II. |
III. |
IV. |
V. |
VI. |
VII. |
VIII. |
Vizsgált változat | ||
|
a/1. EPS |
6 |
5,5 |
5,5 |
5 |
5 |
4,5 |
4,5 |
4 |
Form EPS | |
|
b. levegő |
0 |
1 |
1.5 |
2 |
2,5 |
3 |
3,5 |
4 |
Ø henger | |
|
a/2. EPS |
6 |
5,5 |
5 |
5 |
4,5 |
4,5 |
3 |
4 |
FormEPS | |
|
c. beton |
12 |
állandó | ||||||||
|
a/3. EPS |
6 | |||||||||
|
| ||||||||||
|
„U” érték a takaréküregnél |
0,19 |
0,19 |
0,20 |
0,20 |
0,21 |
0,21 |
0,22 |
0,23 |
Fal m-ként a vizsgált hengeres levegő-zárványok (takarék-üregek) mennyisége %-ban | |
|
U (W/m2K) |
réteges EPS
10% levegő |
- |
0,19 |
0,191 |
0,191 |
0,192 |
0,192 |
0,193 |
0,194 | |
|
réteges EPS
20% levegő |
- |
0,19 |
0,192 |
0,192 |
0,194 |
0,194 |
0,196 |
0,198 | ||
|
réteges EPS 30% levegő |
- |
0,19 |
0,193 |
0,193 |
0,196 |
0,196 |
0,199 |
0,202 | ||
|
homogén EPS |
0,19 | |||||||||
Megjegyzés: a vizsgálat során figyelembe vett tömör EPS, λ értéke: 0,035 W/mK.
Következtetés: a zárt
légteres „takaréküregekkel” készülő formahabosított EPS falelemek,
falazatba épített formában nem mutatnak kedvezőbb hőtechnikai minőséget.
Balatonfűzfő 2009. 05. 31.
Borzák Balarám Béla